Egyre többet hallani arról, hogy a társadalom elöregedése komoly problémákat vet fel az állami nyugdíjrendszer vonatkozásában külföldön és itthon egyaránt. A társadalom szerkezete változik, a várható élettartam nő, emellett a születések száma alacsony. Ez azzal jár, hogy egyre több embert kell eltartania egyre kevesebb aktív korú munkavállalónak.
Becslések szerint a mostani, egyébként is alacsony nyugdíj felére-kétharmadára számíthatunk néhány évtized múlva.
Nem garantálható tehát a megfelelő mértékű állami nyugdíj, ezért muszáj privát előtakarékossági formákon gondolkodni, hogy biztosítsuk a zavartalan nyugdíjas éveinket.
Minél előbb kezdünk el takarékoskodni, annál komolyabb összeggel egészíthetjük ki nyugdíjunkat, ezért az öngondoskodás jelentőségét nem lehet elégszer hangsúlyozni.
Hazánkban több mint 70 nyugdíj-előtakarékossági módozat létezik, amelyek között akár több millió forintos eltérések lehetnek már akár egy átlagos 15-20 éves megtakarítási időt tekintve is.
A legkevésbé sem mindegy tehát, hogy melyik nyugdíj-megtakarítást választjuk.
Cikkünkben arra keressük a választ, hogy milyen előtakarékossági formákon érdemes gondolkodnunk, áttekintjük a három fő nyugdíj-előtakarékossági alaptípus előnyeit és hátrányait, összehasonlítjuk őket több döntési szempont alapján valamint tippeket adunk arra vonatkozóan, hogyan tudjuk a számunkra legmegfelelőbb megtakarítást kiválasztani a jelenleg elérhető, több mint 70 nyugdíj-előtakarékossági módozat közül.
Hol gyűjtsünk nyugdíjunkra?
Ha már megszületett a döntés, hogy félreteszünk a nyugdíjunkra, akkor sem egyszerű választani a rendelkezésre álló lehetőségek közül, hiszen rengeteg féle nyugdíj-előtakarékosság létezik.
A kiválasztás első körében sokat segít, hogy az államilag elfogadott definíció pontosan meghatározza a nyugdíjcélú megtakarítások körét, és ezeket három alaptípusba sorolja:
Ezen belül persze rendkívül széles a paletta, jelenleg a három alaptípuson belül több mint 70 nyugdíjcélú előtakarékosság létezik ma Magyarországon.
Ahhoz, hogy a számunkra legmegfelelőbbet választhassuk ki, fel kell tennünk magunknak pár kérdést.
Miért érdemes a hivatalos nyugdíj-előtakarékosságban gyűjteni?
A nyugdíjcélú előtakarékosságok hosszú távra lettek kialakítva, költségszerkezetükben, pénzügyi felépítésükben és esetleges bónusz-rendszerükben is.
A legfontosabb különbség más, hagyományos megtakarításokhoz képest, hogy ezek lejárata a nyugdíjkorhatárhoz kötött (a szerződéskötés napján hatályos vagy a lejáratkor hatályos nyugdíjkorhatárhoz).
Amennyiben nyugdíjcélra szeretnénk félretenni, mindenképpen a három hivatalosan elismert előtakarékossági típus valamelyikét érdemes választanunk.
A nyugdíj-előtakarékosságok legnagyobb előnye az egyéb megtakarításokkal szemben, hogy az állam 20%-os adójóváírással ösztönzi a kifejezetten nyugdíj célra történő előtakarékoskodást. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy:
- 20% adókedvezményt, maximum évi 280.000 Ft-ot lehet rájuk igényelni az adott évi szja befizetéseink után, közvetlenül a megtakarítási számlánkra jóváírva. Ez 10-20 év távlatában már egy igen jelentős összeg, különösen azért, mert ez az adójóváírás is befektetésre kerül és így hozamot termel a nyugdíj-előtakarékosságunkban.
- További előny, hogy adómentesek, kamatadó sem terheli őket, amennyiben hagyjuk nyugdíjas korunkig futni, amellyel szintén jelentős összeget tudunk megspórolni.
Hátránya, hogy amennyiben a nyugdíjkorhatár elérése előtt szeretnénk hozzányúlni a megtakarításainkhoz, akkor az előtakarékosság típusától függően vissza kell fizetnünk az adókedvezményt, és/vagy akár még különböző adók is felmerülhetnek.
Ez természetesen alapesetben nem érinti az embert, hiszen a nyugdíjcélú előtakarékoskodás lényege éppen az, hogy pénzünket a nyugdíjkorhatár eléréséig gyűjtsük.
Az állam is kifejezetten a nyugdíjunk támogatására adja ezt az adó-visszatérítést, ezzel próbálja ösztönözni, hogy mindenki tegyen félre a saját nyugdíjára és ne csak az államtól várja majd a “megváltást”, így érthető, miért jár a korai felhasználás esetlegesen szankciókkal.
Fentiekből látható tehát, hogy az állam is felismerte már a jelenlegi nyugdíjrendszer gondjait, ezért igyekszik más, privát megtakarításokra ösztönözni az embereket.
A 20%-os adójóváírásnak köszönhetően pedig 10-20-30 év alatt jelentős előnyt érhetünk el más megtakarításokkal szemben, ezért nyugdíjcélra mindenképpen érdemes e három nyugdíj-előtakarékossági típus közül választanunk.
Magyarországon jelenleg három fő formája létezik az ilyen kifejezetten nyugdíjcélú megtakarításoknak. Nézzük, melyek ezek az előtakarékossági formák és mik a jellemzőik.
A három fő nyugdíj-előtarékossági forma
Ahogy fentebb írtuk, a nyugdíjcélú előtakarékosságoknak három fő formája létezik, más és más előnyökkel és hátrányokkal.
A választás függ a félretenni kívánt összeg nagyságától, a mögöttes befektetések által elérhető hozamtól, a nyugdíjba vonulásig hátralévő évek számától, valamint számos egyéb szemponttól.
Jelen cikkünkben különböző szempontok szerint összehasonlítjuk a nyugdíj-előtakarékosságok alaptípusait, míg az egyes formák egyenkénti, különálló bemutatása a Nyugdíj-Előtakarékosság Útmutatóban található.
Egy jól megválasztott megtakarítással akár milliókkal több nyugdíjunk gyűlhet össze, egy rosszal pedig akár milliókkal kevesebb, ezt érdemes mindig szem előtt tartanunk.
Mivel ez egy igen fontos pénzügyi döntés, a megfelelő előtakarékosság kiválasztásához érdemes szakértő segítségét kérnünk.
Önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP)
Talán az egyik legelterjedtebb forma ma Magyarországon. Ez nem feltétlenül annak köszönhető, hogy ez egy mindenki számára jó megoldás volna, sokkal inkább hozzájárult az elterjedéséhez, hogy egyrészt ez a legrégebbi nyugdíj-előtakarékossági lehetőség, amelyet így sokan is ismernek, másrészt pedig, hogy korábban sok munkáltató fizette alkalmazottai számára a cafeteria-rendszer keretében, ez azonban az adóterhek hatására az utóbbi években jelentősen visszaszorult.
Itt az adott nyugdíjpénztár kezeli a befektetéseket, a választható portfóliónak megfelelő arányban pedig az esetek többségében magyar állampapírba és magyar értékpapírokba fektetnek be, ennek megfelelően a hozam is elsősorban az aktuális itthoni gazdasági teljesítmény függvénye.
Nyugdíjbiztosítás
Egyre népszerűbb modern előtakarékossági forma; a befizetéseink a biztosítónál egy nevünkre szóló privát számlán gyűlnek, általában különböző befektetési alapokban, amelyeket mindig befektetési alapkezelők kezelnek.
Előnye, hogy a számos elérhető befektetési alapnak és a szinte teljesen rugalmasan összerakható portfólióknak köszönhetően itt sokkal részletesebben választhatjuk ki, mekkora kockázatot szeretnénk vállalni a megtakarításunkkal és hova szeretnénk fektetni, azonban a tényleges befektetést (pontosan milyen értékpapírok legyenek az alapban) még mindig szakemberek végzik.
Így nem igényel komolyabb értékpapír-piaci ismeretet ez a megoldás és nem is kell vele sokat bajlódni, bőven van választási lehetőségünk és majd menedzselik szakértők a pénzünket.
Számos különböző alapba is fektethetünk egy nyugdíjbiztosítással a számunkra szimpatikus arányokban, így akár nemzetközi részvény, garantált tőkéjű vagy hozamú és akár feltörekvő piacokba/iparágakba is fektethetünk, sőt akár szét is oszthatjuk pénzünket több különböző alap között. Mivel a külföldi piacokba fektető befektetési alapok között is bőséggel válogathatunk, így a hozam nem feltétlen függ a magyar gazdaság teljesítményétől – ugyanakkor választhatunk hazai alapokat is, ha ezt szeretnénk.
Sok biztosító ajánlata közül választhatunk, így talán ez az az előtakarékossági forma, amikor leginkább érdemes egy független szakértő véleményét kikérnünk. Mivel pedig nemcsak rendkívül sokféle nyugdíjbiztosítás létezik ma a piacon, de az eltérés is hatalmas közöttük, ezért egy jól megválasztott nyugdíjbiztosítással jelentősen növelhetjük nyugdíj-előtakarékosságunk értékét.
Sok banknál és biztosítónál van lehetőségünk az adott pénzintézet képviselőjétől vagy ügynökétől tanácsot kérni, azonban számítsunk arra, hogy ők értelemszerűen a saját termékeiket szeretnék elsősorban értékesíteni, így feltételezhetően nem a mi igényeinket és nyugdíj-céljainkat, hanem sokkal inkább a saját pénzintézetük érdekeit fogják majd előtérbe helyezni.
Így legyünk nagyon óvatosak a függő ügynökökkel és ügyintézőkkel, különösen azért, mert – ahogy fentebb is említettük – hatalmas eltérés lehet két nyugdíjbiztosítás között: Egyáltalán nem biztos tehát, hogy ott a legjobb megnyitni, ahol például a bankszámlánkat is vezetjük.
Tovább nehezíti a választást, hogy a nyugdíjbiztosítások összetettsége miatt, nincsen egy „egyértelműen legjobb megoldás”, minden esetben egyedileg kell megvizsgálni a helyzetet, ugyanis különböző életkorokra, igényekre és szempontokra különböző biztosító nyújt jó ajánlatot. Így ami jó a 30 éves Kovács Tibornak, nem lesz jó az 52 éves Kovács Máriának.
Ügyeljünk arra, hogy minden esetben valóban független szakember véleményét kérjük ki, mint amilyen egy független biztosítási alkusz is, akinek jogi kötelessége ügyfelei érdekeit képviselni (a mi cégünk is ebbe a jogi kategóriába tartozik).
Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)
Ez egy speciális, kifejezetten nyugdíjcélú előtakarékosságunk érdekében létrehozott hosszú távú értékpapír számla.
Működése a tartós befektetési számlához (TBSZ) nagyon hasonló, szinte teljesen megegyezik vele.
Megtakarításainkból értékpapírokat vásárolunk, így pénzünket saját magunknak kell közvetlenül kezelni és minden értékpapír-piaci döntést nekünk kell meghozni. Itt már nincs befektetési alapkezelő mögöttünk aki segítene, miénk a teljes felelősség és ha nem értünk hozzá, igen könnyű rosszul dönteni.
Ezt az előtakarékosságot tehát folyamatosan figyelnünk és menedzselnünk kell, illetve meg is kell tanulnunk a kezelését, ami így összességében már igen időigényes tud lenni.
A befizetések rugalmasan kezelhetőek, de épp emiatt különösen nagy odafigyelést igényel a megtakarítás is, ugyanis magunk határozzuk meg befizetéseink gyakoriságát és mértékét.
Jelenleg 7 bankál van lehetőség NYESZ számla nyitására, megtakarításainkból pedig kötvényeket, részvényeket, állampapírokat, befektetési jegyeket vásárolhatunk és nekünk kell megmondani, hogy egészen pontosan mikor és mit akarunk venni.
Azoknak javasolt, akik rendelkeznek komolyabb értékpapír-piaci ismeretekkel, és szeretnék saját maguk meghozni a befektetési döntéseiket, valamint van is szabad idejük rendszeresen foglalkozni ezzel. Jó befektetések mellet kiemelkedő hozamot lehet elérni, ez azonban fordítva is igaz, nem megfelelő döntésekkel sokat veszíthetünk ennél az előtakarékossági formánál.
Hogyan válasszunk nyugdíj-előtakarékosságot?
Miután egy kicsit jobban megismertük az egyes nyugdíj-megtakarítási formákat, valamint megértettük a három fő nyugdíj-előtakarékossági típus előnyeit a nem nyugdíjcélú megtakarításokkal szemben, mérlegelnünk kell, melyik a számunkra a legmegfelelőbb változat.
Ehhez érdemes meghatároznunk különböző szakmai szempontokat, amelyek alapján objektíven össze tudjuk hasonlítani ezeket az előtakarékossági típusokat és mérlegelni tudjuk pro-kontra, hogy melyik területen melyik megoldási típus a szimpatikus számunkra.
Mielőtt kiválasztanánk egy nyugdíj-megtakarítást, számos tényezőt kell mérlegelnünk.
Több ezer ügyfelünkkel töltött beszélgetés után az alábbiakat tartjuk a legfontosabb mérlegelési szempontoknak és a fő megválaszolandó kérdéseknek az adott ügyfelünk számára legjobb nyugdíj-előtakarékosság kiválasztásánál:
- Hány évünk van még hátra a nyugdíjig?
- Mekkora összeget szeretnénk/tudunk havonta félretenni?
- Milyen költségei vannak az adott nyugdíj-előtakarékossági módozatnak?
- Mekkora az elérhető hozam?
- Mekkora az adó-visszatérítés?
- Mennyire biztonságos az adott nyugdíj-előtakarékosság?
- Milyen a hozzáférhetősége? Adott esetben mivel jár, ha nyugdíj előtt szeretnénk hozzájutni a pénzünkhöz?
- Vannak-e egyéb előnyök, hozzáadott szolgáltatások?
Amint láthatjuk, a döntés összetett, több tényezőt kell figyelembe vennünk a meghozatala során.
Nem biztos, hogy ami a szomszédunknak jó, nekünk is az lesz az optimális megtakarítás.
A következőben ennek fényében áttekintjük a nyugdíj-előtakarékossági lehetőségeket, valamint szempontonként egy-egy összefoglaló táblázattal is segítjük az eligazodást ebben a jövőnket érintő igen fontos kérdésben.
Minden élethelyzet egyedi és több mint 70 megtakarítás létezik, az egyes típusok között pedig akár több millió forintos különbség is lehet.
Nyugdíj-előtakarékosságok összehasonlítása
Fentiekből látható, hogy a nyugdíj-előtakarékosságokat érdemes különböző szempontok szerint megvizsgálnunk, mielőtt döntenénk.
A továbbiakban ennek megfelelően összehasonlítjuk a különböző nyugdíj-megtakarítási formákat a könnyebb eligazodás érdekében.
Nyugdíjig hátralévő idő
A nyugdíjig hátralévő idő befolyásolja a számunkra ideális előtakarékossági formát. Általánosságban elmondható, hogy a nyugdíj-előtakarékosságok hosszú távú konstrukciók, érdemes tehát minél korábban elkezdeni félretenni, így jelentősen könnyebbé tehetjük nyugdíjas éveinket.
Akkor sem kell azonban csüggedni, ha már nincs sok időnk hátra a nyugdíjig (kevesebb, mint 10 év), ekkor bizonyos megszorításokkal ugyan, de szintén hozzáférhető lesz megtakarításunk és erre is elérhető akár egész kedvező nyugdíj-előtakarékossági konstrukció.
Önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP)
Ha a nyugdíjig körülbelül 10-12 évünk van, akkor jó megoldás lehet az önkéntes nyugdíjpénztár. Elsősorban magyar állampapírokba fektet, ezeknek a kamatai jelenleg kedvezőek és egy rövidebb időtávon belül beláthatóak, biztonságosak.
Sokan azt gondolják, hogy ha elérik a nyugdíjkorhatárt, hozzáférnek a befizetéseikhez, még akkor is, ha nem telt el 10 év a nyitás óta. Ez azonban nem teljesen igaz.
Ha kevesebb, mint 10 éve nyitottunk ÖNYP számlánkat, akkor hiába érjük el időközben a nyugdíjkorhatárt, a tőkére 15 százalékos személyi jövedelemadót (szja) és 13 százalékos egészségügyi hozzájárulást (szocho) kell fizetni.
Nyugdíjbiztosítás
Költségszerkezetüket és működésüket tekintve alapvetően hosszú távú előtakarékosságok, a jelenleg leggyakoribb nyugdíjbiztosításokat 10-15 vagy több évre tervezték.
Létezik viszont a nyugdíjbiztosításoknak egy szűkebb rétege, amelyet már akár 1-9 évre is nyugodtan lehet indítani, így ideális megoldást jelenthet akkor is, ha kevesebb mint 10 év van hátra a nyugdíjunkig.
Ez azzal a megkötéssel jár a nyugdíjbiztosítások esetén, hogy ha 10 évnél hamarabb vonulunk nyugdíjba, akkor nem fogjuk tudni egyösszegben felvenni előtakarékosságunkat, hanem kizárólag járadék formájában, amelynek legalább olyan hosszúnak kell lennie, mint ami hiányzik ehhez az első 10 évhez. Például ha 8 évünk van hátra a nyugdíjig, akkor minimum 2 éves járadékot tudunk kérni (vagy hosszabbat), ha 6 évünk van hátra, akkor minimum 4 éves járadékot kérhetünk, stb.
Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)
A másik két nyugdíj-megtakarításhoz hasonlóan a NYESZ – számla esetén is érdemes minél korábban elkezdeni az öngondoskodást. A 10 éves felhalmozási időszak után nyugdíjba vonulás esetén adómentesen juthatunk hozzá előtakarékosságunkhoz. Tehát csak akkor érdemes nyitni, ha 10 vagy több évünk van a nyugdíjig.
A 2013. január 1-jét követően nyitott számlák esetén amennyiben a számla nyitását követő harmadik és tizedik év között szeretnénk felvenni a pénzünket nyugdíjasként, úgy a hozam után szja és szocho fizetési kötelezettségünk keletkezik, viszont a 20%-os adó-visszatérítést nem kell visszafizetnünk.
| ÖNYP | Nyugdíjbiztosítás | NYESZ |
|---|---|---|
| 10 – 12 vagy több év | 10-15 év, hosszú távú konstrukció | legalább 10 év |
| Kevesebb, mint 10 év a nyugdíjig → tőke után szja és szocho | Kevesebb, mint 10 év esetére is vannak kedvező megoldások → nyugdíjkor járadékként kapjuk meg a pénzt | Nyugdíjba vonulás 3 és 10 év között → hozam után szja és szocho |
Nyugdíj-előtakarékosság nagysága
A nyugdíj-előtakarékosságok konstrukciója a havi, rendszeres megtakarításokra épül, de lehetőség van negyedévente, félévente vagy évente félrtenni, sőt még akár egyszeri, nagyobb összegű befizetésekre is, amelyek teljesen függetlenek lehetnek a rendszeresen vállalt befizetések nagyságától.
Vannak, akik számára inkább egy egyszeri összeggel indított nyugdíj-előtakarékosság indítása a szimpatikus, mivel hozzájutottak valahogyan egy nagyobb összeghez (pl.: céges bónusz, autó vagy ingatlan értékesítés, örökség, stb.), azonban a legtöbb ember számára inkább rendszeres, havi díjas megtakarítás az ideális választás.
Mi az ügyfeleink számára mindig akkora összeget javasolunk félretenni, amelyet nagy biztonsággal tudnak vállalni hosszú távon és nem éreznek életszínvonalbeli csökkenést a családi költségvetés megváltozása miatt.
Hiába lehet a legtöbb nyugdíj-előtakarékosságot szüneteltetni hosszabb-rövidebb időre, azonban ha egy megtakarítás befizetése havi szinten “fáj”, kényelmetlenséget okoz és amiatt szűkölködnünk kell, akkor vélhetően túl magas összeget teszünk félre havonta. Érdemes tehát átgondolni, havonta mennyit tudunk félretenni stabilan, hosszú távon nyugdíjunkra, és ennek megfelelően vállalni a megtakarítási összeget.
A rendszeres megtakarítások esetén érvényesül az ún. cost-average hatás, amelynek az a lényege, hogy ahelyett, hogy egyszer fektetnénk be sok pénzt és ezzel kockáztatjuk, hogy esetleg éppen egy rossz pillanatban fektettünk be (amikor minden árfolyam nagyon magasan volt), a rendszeres befizetésekkel havi szinten fektetünk be kisebb összegeket, ezáltal csökken a kockázatunk és befektetésünk azonos portfólió mellett is biztonságosabbnak mondható hosszú távon.
Önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP)
Viszonylag kis összegű havi megtakarítással indítható, a minimális tagdíj összege pénztáranként változó, általában havi 4-5 ezer Ft körül mozog.
A befizetéskor vállalt tagdíj mértéke a későbbiekben módosítható, szüneteltethető, illetve lehetőség van az eseti, nagyobb összegű befizetésekre is.
Figyelnünk kell azonban arra, hogy a költségeket a tagdíj nem fizetése esetén a hozamból levonják, ezért lehetőség szerint igyekezzünk rendszeresen fizetni a vállalt tagdíjat.
Megtakarításunk átvihető másik pénztárhoz, illetve több pénztárnak is a tagjai lehetünk egyszerre.
Nyugdíjbiztosítás
Jellemzően havi 10 000 Ft-tól indítható nyugdíj-előtakarékosság, habár léteznek havi 5-8.000 Ft-tól indítható módozatok is.
Fontos megjegyezni, hogy az első 2-3 évben nem lehet csökkenteni vagy szüneteltetni a havidíjat, ezért jól gondoljuk meg, hogy mekkora az az összeg, amit biztosan fizetni tudunk. Indíthatunk kezdetben alacsonyabb havidíjjal is, és később tudunk emelni rajta.
Az első néhány év letelte után lehetőség van szüneteltetésre, illetve ha hosszabb ideig nem tudnánk fizetni, díjmentesítésre is.
Természetesen egyik sem a legjobb megoldás, hiszen rendszeres befizetésekre épülő előtakarékosságról van szó, tehát úgy hozhatjuk ki belőle a legtöbbet, ha figyelünk a rendszerességre.
Megtakarításunk nem vihető át menet közben másik biztosítóhoz, emiatt is nagyon fontos, hogy már az elején jól válasszuk meg a pénzintézetet és a nyugdíjbiztosítási módozatot.
Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)
NYESZ – számla minimum egyszeri 5 000 Ft-os befizetéssel nyitható.
A befizetések gyakoriságát és összegét ezután már magunk határozzuk meg, ilyen szempontból nagyon rugalmasan kezelhető előtakarékossági forma, mindig tőlünk függ, mikor és milyen összeget fizetünk be a NYESZ számlánkra.
Ez egyrészt jó, ha éppen nincs pénzünk, másrészt éppen ebből ered az egyik legnagyobb hátránya is: senki sem kötelez minket a rendszeres megtakarításra. Az emberek többsége pedig így nem, vagy alig tesz félre a NYESZ számlájára, hiszen mindig jön “valami fontosabb” aktív életünkben. Tehát ha nem figyelünk, nagyon könnyen elmaradhatunk a befizetésekkel, és a végén ott állunk 65 évesen, a nyugdíjkorhatár elérése küszöbén, nagyon kevés félretett pénzzel.
| ÖNYP | Nyugdíjbiztosítás | NYESZ |
|---|---|---|
| min. havi 4 000 Ft | min. havi 8-10 000 Ft | min. egyszeri 5 000 Ft |
| A tagdíj módosítható, szüneteltethető | Díjcsökkentés, növelés, szüneteltetés lehetséges, de csak az első 3 évletelte után | A befizetéseket magunk határozzuk meg, rugalmasan kezelhető |
Nyugdíj-előtakarékosság költségei
A nyugdíj-előtakarékosságok költségei típusonként és azokon belül módozatonként is jelentősen változóak és gyakran nehezen átláthatóak.
Sokszor ugyanis különböző hűség bónuszokkal kompenzálják a költségeket, a NYESZ–számla esetén pedig főként a kereskedési forgalomtól és értékpapír típusától függ a tényleges költség, ezért nem mindig lehet a költségekre vonatkozóan egy konkrét számot megadni.
Nagy eltérések lehetnek az egyes ajánlatok között, ezért érdemes előre tájékozódnunk a költségekről.
Önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP)
A költségek rendszeres befizetés mellett átlagosnak mondhatók, 2-4% között, de a költségek mértéke jelentősen függ a választott pénztártól és a befizetések nagyságától.
Az egyes pénztárak között nagy különbség lehet a költségek tekintetében, jellemzően az újabb, kisebb pénztárak alacsonyabb költségekkel dolgoznak. Ezek azonban a megfelelő háttér hiánya miatt sokszor kevésbé biztonságosnak tekinthetők.
Ez esetben is figyelnünk kell a rendszerességre, hiszen a költségeket akkor is vonják a hozamból, ha éppen nem fizetünk be semmit a nyugdíjpénztári számlánkra.
Nyugdíjbiztosítás
A TKM (Teljes Költség Mutató) átlagosan 1,5-6% körüli, de nagy eltérés mutatkozik a hozam és a költségek tekintetében a biztosítók között.
Gyakran igen nehéz laikusként pontosan átlátni a költségszerkezetet a szerződési feltételek alapján, főleg mert sokszor a magasabb költségeket bónuszprogramokkal is kompenzálják a biztosítók, és hiába jött létre erre a célra az egységes TKM mutató, annak is megvannak a maga torzításai és nem elég csak szimplán ránézni, hogy hol a legalacsonyabb a TKM.
Ettől függetlenül általában elmondható, hogy a nagyon magas TKM-mel rendelkező biztosításokat azért jobb elkerülni. Ugyan e nagyon drága szerződések száma az etikus nyugdíjbiztosítási koncepció miatt lényegesen lecsökkent, még most is nagy a szórás és vannak igencsak túlárazott termékek a piacon.
Fontos tudnunk, hogy a nyugdíjbiztosítási módozatok költségei között van a legnagyobb szórás, itt lehet a legjobb és legrosszabb nyugdíj-előtakarékosságokat is megtalálni.
Fokozottan felhívjuk tehát újra olvasóink figyelmét, hogy független szakértő nélkül ne vágjunk bele nyugdíjbiztosításba.
Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)
A költsége ennek a nyugdíjcélú előtakarékosságnak papíron viszonylag alacsony, ugyanakkor folyamatosan menedzselnünk kell a befektetéseinket, sokkal aktívabban kell foglalkoznunk a megtakarításainkkal, mint az önkéntes nyugdíjpénztár vagy a nyugdíjbiztosítás esetén, aminek meg van a maga díja.
Nem elég egyszer megvenni az értékpapírokat, ahogyan változik a piac úgy folyamatosan kereskednünk is kell velük, hiszen általában így érhető el a minél magasabb hozam és minél kisebb kockázat.
Költségszerkezetét tekintve jellemző a 0,1-0,2%-os számlavezetési díj, és ehhez jönnek a tranzakciós költségek.
Azaz minél több mozgás történik a számlán, annál magasabb lesz a költsége is, így ha sokat menedzseljük befektetésünket, könnyen elérhetjük az évi 3-5%-os költségszintet.
| ÖNYP | Nyugdíjbiztosítás | NYESZ |
|---|---|---|
| 2-4% a befizetett díjakból, illetve az alapkezelő már levont díja a hozamokból | TKM 1,5-6% | 0,1 – 0,2% számlavezetési díj, plusz tranzakciós költségek |
Kérjen díjmentes nyugdíjtanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!
Nyugdíj-előtakarékosság hozamai és mögöttes befektetései
A nyugdíj-előtakarékosságunk várható teljesítményét tekintve azonban nem elég mindössze a költség-oldalt megvizsgálni. Ezért is sokszor annyira félrevezetőek az interneten elérhető kalkulátorok.
A múltbeli és várható hozamok legalább ugyanennyire fontosak, hiszen nem mindegy, hogy 2%-os költség mellet 4%-os éves hozamot termel nyugdíj-megtakarításunk, vagy 3%-os költség mellett 7%-os éves hozamot. Előbbi esetben ugyan kisebb a költségünk, de csak 2% a reálhozamunk, míg az utóbbiban magasabb költség mellett ugyan, azonban 4%-os a reálhozamunk, tehát összességében jobban járunk.
Sokszor előfordul, hogy egy-egy nyugdíj-előtakarékosság esetén a magasabb költség magasabb hozamokkal is párosul, ugyanis a költségeket arra használják fel, hogy megfizessenek egy világszinten elismert, profi befektetési alapkezelőt, akik hatékonyan kezelve a pénzünket, a szokásosnál magasabb hozamokat tudnak elérni.
A nyugdíj-megtakarítások költségei mellett érdemes megvizsgálnunk a múltbéli és a várható hozamokat is.
Azért érdemes észnél lennünk és független szakembert megkérdeznünk arról, hogy az adott nyugdíj-előtakarékosság esetén is valóban így van-e, ugyanis az sem ritka, hogy a magas költségek szimplán a pénzintézet mohóságát tükrözik.
Éves 2-3%-os hozamkülönbség ugyan nem tűnik soknak, azonban 15-20 éves távlatban a megtakarítási összegtől függően a kamatos kamat elvének köszönhetően akár milliós különbségeket tudnak jelenteni a nyugdíjunkra összegyűjtött pénzünket tekintve.
Sajnos a hozamokat tekintve nem fogunk tudni sehol sem találni “megbízható előrejelzéseket”, ezek ugyanis kizárólag a hozam-garantált alapoknál, kötvényeknél vagy állampapíroknál léteznek. Emiatt kizárólag a múltbeli hozamokra támaszkodhatunk, mint jelzés, hogy vajon a későbbiekben hogyan teljesít majd várhatóan az adott alapkezelő.
Habár jogilag minden esetben közzé van téve, hogy a múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőbeli teljesítményre (és ez így is van!), azonban más információ híján mégiscsak ezek szolgáltatják a legjobb támpontot.
Ezeket az alapelveket jó tudnunk, ugyanis néhány túl lelkes értékesítő gyakran szokott magas hozamokat ígérni, hogy elindíttasson velünk egy-egy nyugdíj-előtakarékosságot, mondván, hogy „szinte garantált”, hogy valami úgy lesz. Ne dőljünk be az ilyen túlbuzgő „szakembereknek”.
Önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP)
A legtöbb esetben magyar állampapírokba és részvényekbe fektet be, tehát a hozam jelentős részben a magyar gazdaság teljesítményének függvénye.
Jellemzően három (legfeljebb öt) portfólió közül választhatunk a kockázatvállaló hajlandóságunk függvényében. Így a részvények arányától függően a biztonságosabb, azonban kevesebb hozamot ígérő portfólióktól a kockázatosabb, de magasabb hozammal kecsegtető befektetésekig eldönthetjük, melyik számunkra a legszimpatikusabb.
Az adott kockázati szinteken lévő portfóliók között igen jelentős eltérések lehetnek pénzintézenként, hiszen legtöbbször más alapkezelőkkel, értékpapírokkal dolgoznak, így a befektetésünk összetetétele is jelentősen változhat két ÖNYP között, hiába választanánk mindkét helyen a “közepes kockázatú” portfóliót.
Az elérhető hozam átlagosan 5-7% körüli, ez azonban az állampapírok kamatainak csökkenésével várhatóan szintén csökkenni fog, emiatt elsősorban azoknak javasolt, akiknek nincs túl sok idejük hátra a nyugdíjig és inkább egy biztosabb, de alacsonyabb hozamot szeretnének nyugdíj-előtakarékosságukra.
Nyugdíjbiztosítás
A modern biztosítások esetén a biztosítók aktívan menedzselt befektetési alapokba fektetik pénzünket, jellemzően 10-15 féle alap közül választhatunk, tetszőleges arányban összeállítva befektetési portfóliónkat, amelyek a hagyományos típushoz képest jóval magasabb hozam elérését teszik lehetővé.
Léteznek hazai, európai és nemzetközi, pénzpiaci, részvény és vegyes alapok, a választék széles. Léteznek akár garantált fix hozamot ígérő, hagyományos biztosítások is, ezek hátterében jellemzően biztonságos, azonban alacsony hozamú befektetés áll.
Érdemes megnéznünk a korábbi évek hozamait kiindulási pontként. Ez persze nem garantálja a jövőbeli hozamokat, de segít, hogy jobb rálátást kapjunk arra, hogy az adott alapkezelő hogyan teljesít a konkurenciához képest.
Az elérhető hozam átlagosan 7-9% körüli, ennek meghatározására azonban nehéz egy konkrét számot megadni, hiszen a biztosítók között és azokon belül is a különböző eszközalapok között nagy eltérések mutatkoznak.
Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)
Megfelelő ismeretekkel és befektetésekkel itt is relatíve magas hozam érhető el, ezzel együtt viszont a kockázat is nő.
Tőlünk függ, milyen értékpapírokkal kereskedünk és mekkora kockázatot vállalunk, a reális hozam 4-9% körüli.
NYESZ számla esetén nem csak magyar állampapírokba és értékpapírokba fektethetünk be, hanem lehetőségünk van többek közt az EGT (Európai Gazdasági Térség) tagállamaiban kibocsátott értékpapírok és banktól függően további tőzsdék értékpapírjainak vásárlására is.
Egy jól menedzselt NYESZ – számlával szép összeggel gyarapíthatjuk későbbi nyugdíjunkat, azonban egy rossz befektetés esetén el is veszíthetjük megtakarításaink nagy részét.
| ÖNYP | Nyugdíjbiztosítás | NYESZ |
|---|---|---|
| 5-7% | 7-9% | 4-9% |
| Leggyakrabban hazai értékpapírok, hozama erősen függ a magyar gazdaság teljesítményétől | Jól menedzselt befektetési alapok, különböző kockázati szintekkel | Hazai és külföldi értékpapírok, befektetési jegyek |
Nyugdíj-előtakarékosság hozzáférhetősége
Ahogy fentebb is kifejtettük, a nyugdíj-előtakarékosságok hosszú távra tervezett konstrukciójú megtakarítások, amelyek minden esetben a nyugdíjkorhatárhoz vannak kötve. Minimális javasolt futamidejük jellemzően 10 év (kivéve egyes különleges nyugdíjbiztosításokat, amelyek pár évre is már javasoltak), de általánosságban elmondható, hogy minél hosszabb a felhalmozási periódus (tehát minél fiatalabb korunkban kezdünk el gyűjteni), annál magasabb nyugdíj-kiegészítésre tehetünk szert.
Nem ajánlott tehát a nyugdíkorhatár elérése előtt hozzányúlni ezekhez az előtakarékosságokhoz, azonban sajnos adódhat olyan élethelyzet, hogy nincs más lehetőségünk és sürgősen pénzre van szükségünk.
Ekkor viszont hirtelen nagyon fontossá válik, hogy milyen szabályok és feltételek mellett férhetünk hozzá addig félretett pénzünkhöz.
Nézzük is meg a három nyugdíj-előtakarékossági típust, mi a helyzet ebben az esetben, milyen feltételekkel juthatunk megtakarításainkhoz.
A nyugdíj-megtakarítások lejárata a mindenkori vagy a szerződéskötéskor érvényben lévő nyugdíj korhatár eléréséhez van kötve, korábban nem ajánlott hozzányúlni a félretett pénzünkhöz.
Önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP)
Alapesetben a lejáratkor hatályos nyugdíjkorhatár elérésekor vehető csak fel előtakarékosságunk, tehát a nyugdíjkorhatár emelése érinteni fogja.
Ha 5 év múlva felemelik a nyugdíjkorhatárt 70 évre, akkor nyugdíjpénztári megtakarításunkat is csak 70 évesen fogjuk tudni felvenni.
Ha azonban a nyugdíjkorhatár elérése előtt szeretnénk felvenni a megtakarításainkat, tudnunk kell, hogy az indítástól számított 10 éven belül egyáltalán nem hozzáférhető, a 21. év után pedig mindig csak arra a befizetésre vonatkozóan vehető fel adómentesen, ahol már eltelt a 20 év.
Ha például 24 éve fizetünk rendszeresen egy önkéntes nyugdíjpénztárat, akkor az első 4 év befizetéseihez férhetünk hozzá adómentesen, a következő 10 év befizetései után sávosan adót kell fizetnünk és az utolsó 10 év befizetése pedig 40%-os adóval (szja és szocho) lesz megterhelve.
Az igénybe vett adó-visszatérítést nem kell visszafizetnünk az önkéntes nyugdíjpénztár esetében, ha nyugdíjkorhatár előtt feltörjük előtakarékosságunkat, azonban igen magas adók fogják terhelni mint a hozamokat, mind pedig a tőkét.
Nyugdíjbiztosítás
A nyugdíjbiztosítás az egyetlen nyugdíj-előtakarékossági forma, ahol a szerződéskötéskor hatályos nyugdíjkorhatár elérésekor már felvehetjük pénzünket.
Tehát ha 5 év múlva felemelik a nyugdíjkorhatárt 70 évre, akkor míg az ÖNYP és NYESZ esetében csak 70 évesen férhetünk hozzá megtakarításunkhoz, addig a nyugdíjbiztosításunkat már 65 évesen felvehetjük és így akár korábban is nyugdíjba mehetünk belőle.
A nyugdíjbiztosításunkat kínáló biztosító négy esetben teljesít:
- 65 éves életkorban (a nyugdíjkorhatár emelése kizárólag ezt az egy előtakarékossági formát nem érinti)
- idő előtti öregségi nyugdíjba vonulás esetén (pl.: korengedmény)
- 40%-os egészségkárosodás esetén a biztosított elhalálozása esetén
Ha a nyugdíj-előtakarékosságunkhoz a fenti négy pont valamelyikének bekövetkezte előtt szeretnénk hozzájutni, azt megtehetjük, azonban 20%-al növelten kell visszafizetnünk az adójóváírást. Ez végső soron fair-nek mondható, hiszen nem arra a célra használtuk fel az adójóváírást, amire eredetileg kaptuk, ráadásul nekünk közben termelte is időközben a hozamokat.
Ekkor kamatadó terheli a hozamot is, az első 5 éven belül 15% kamatadó, 5-10 év között 7,5% adó, a 10. évtől pedig kamatadó-mentesen felvehető a hozam. Fontos kiemelni, hogy ezek az évek nem az adott befizetéstől kerülnek kiszámolásra (mint például az önkéntes nyugdíjpénztár esetében), hanem a nyitástól, így kedvezőbb feltételeket jelentenek.
A legtöbb nyugdíjbiztosításhoz egyáltalán nem éri meg hozzányúlni az első 2-3 év során a költségszerkezet miatt, így a visszavásárlás a szerződéstől függően leghamarabb 2-3 év után lehetséges, azonban csak komoly költségek megfizetése mellett, ezért ezt tényleg csak végszükség esetén tegyük meg.
Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)
Lejáratkor érvényes nyugdíjkorhatár elérésekor férhetünk hozzá, tehát ha emelik a nyugdíjkorhatárt (mint az a következő 10 évben várható), akkor a NYESZ-hez is csak a megemelt korhatár elérése után tudunk hozzáférni.
Ha viszont nyugdíjba vonulás előtt szeretnénk megszüntetni a NYESZ-számlánkat, adó és szocho fizetési kötelezettségünk keletkezik a hozam után, és az igénybevett adójóváírást is 20%-kal növelten kell visszafizetni.
| ÖNYP | Nyugdíjbiztosítás | NYESZ |
|---|---|---|
| 10 éven belül egyáltalán nem hozzáférhető, 20 év után a hozam adómentesen felvehető, a tőkét súlyos adó + szocho terheli + mindig az adott befizetéstől számítják az éveket |
szerződéstől függően, 2-3 év után lehetséges a v.v., komoly költségek mellett 10 évig hozam után kamatadó, 10 év után adómentes, adójóváírást 20%-al növelten kell visszafizetni |
min. 10 év, előtte adó + szocho a hozam után adójóváírást 20%-al növelten kell visszafizetni |
Nyugdíj-előtakarékosság adó-visszatérítése
Nyugdíj-előtakarékosságunkat az állam 20%-os adójóváírással, maximum 280 000 forinttal jutalmazza, közvetlenül a megtakarítási számlánkra utalva.
Ezt az adott évben nyugdíj-előtakarékosságra befizetett összegek után igényelhetjük és az szja befizetésünkből kerül jóváírásra.
Mértéke 20% a befizetéseink után, típustól függően maximum 100 000 – 150 000 forint között mozog, több különböző típusú nyugdíj-megtakarítás indítása esetén pedig összesen maximum 280 000 forint lehet a kombinált adóviszatérítés összege.
A gyakorlatban ezek a felső korlátok nem jelentenek azonban a legtöbb esetben komolyabb akadályt, ugyanis a maximumok eléréséhez módozattól függően havonta 41 700 – 62 500 (évente 500 000 – 750 000) forintot szükséges megtakarítanunk, többféle nyugdíj-előtakarékosság kombinálása esetén pedig havonta 116 700 forintot kellene félretennünk az évi 280 000 forintos adó-visszatérítés eléréséhez.
| ÖNYP | Nyugdíjbiztosítás | NYESZ |
|---|---|---|
| 20% max. 150.000 Ft/év |
20% max. 130.000 Ft / év |
20% max. 100.000 Ft/év |
| Többféle nyugdíj-előtakarékosság esetén max. 280 000 Ft / év | ||
Mennyi pénzt tud összegyűjteni nyugdíjára?
Nyugdíj-előtakarékosság biztonsága
A nyugdíj-előtakarékosságok biztonsága elsősorban a mögöttes befektetésektől függ. Választhatunk kockázatosabb, de magasabb hozamot ígérő, valamint biztonságosabb, viszont alacsonyabb hozamú, sőt akár garantált lejárati összegű megoldások közül is.
Általános javaslat szerint, ha sok idő (legalább 15-20 év) van még a lejáratig, akkor vérmérsékletünknek megfelelően választhatunk kockázatosabb portfóliókat, hiszen a hosszú időtáv miatt ezek kockázata is csökken, így általánosságban magasabb hozamok érhetőek el.
Ha viszont kevesebb idő van hátra a nyugdíjig (5-10 év), akkor viszont biztonságosabb mögöttes befektetést érdemes választani.
Mind az önkéntes nyugdíjpénztárnál, mind a nyugdíjbiztosítás esetén lehetőségünk van a portfólió többszöri módosítására is a futamidő alatt, NYESZ számlánál pedig teljesen rugalmasan kezelhetjük a befektetéseket.
Általunk gyakran javasolt technika, hogy ha pl. 20 évünk van hátra nyugdíjig, akkor kezdjük el egy középmagas kockázatú portfólióval az első 10 évben, majd a következő 5 évben folyamatosan álljunk át egy alacsonyabb kockázatú portfólióba, míg az utolsó 5 évet egy teljesen biztonságos, kockázatmentes portfólióban töltsük el.
Ezzel ugyan az elérhető hozampotenciál némileg csökken a futamidő végén, azonban ezzel együtt a biztonság is megnövekszik, ami sokkal fontosabb a nyugdíj-megtakarításunk lejárata közeledtével.
A nyugdíj-előtakarékosságunk biztonsága viszont másodsorban magától az előtakarékossági formától és a mögötte álló pénzintézettől függ.
Nem mindegy ugyanis, hogy ki áll a pénzünk mögött, melyik pénzintézet kezeli a nyugdíj-előtakarékosságunkat, mekkora céges múltja van, milyen a tulajdonosi köre és mennyire szilárd üzleti alapokkal rendelkezik.
Egy ennyire hektikusan változó világban egyre fontosabb szemponttá válik, hogy ha bármi is történik a világgazdaságban, nyugodtan aludhassunk, hogy a nyugdíjra gyűjtött pénzünk legalább biztonságban van.
Önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP)
Kockázata a választott mintaportfóliótól függ, általában 3-5 féle portfólió közül választhatunk, különböző kockázati szintekkel és hozamokkal. Mivel ezek jellemzően hazai értékpapír és állampapír túlsúllyal rendelkeznek, ezért a fő kockázatunk az önkéntes nyugdíjpénztárak esetén a hazai gazdaság teljesítménye és az állam megbízhatósága, likviditása.
A pénzintézetek megbízhatóságát tekintve érdemes észnél lennünk és inkább óvatosan cselekednünk, ugyanis számos nyugdíjpénztár meglehetősen új még a piacon és relatíve gyakran történik meg, hogy egy-egy nyugdíjpénztár meg is szűnik.
Ekkor persze nem veszítjük el pénzünket, mert legtöbbször átveszi őket egy másik nyugdíjpénztár, azonban mégis jó észben tartanunk, hogy sokszor jobb egy biztos nagy pénzintézet mellett dönteni, mint egy esetleg átmenetileg jobban teljesítő, de kérdéses múltú kisebb pénztár mellett.
Normál helyzetben tehát egy-egy megszűnés sem feltétlen gond, azonban egy krízis helyzet esetén, tömeges megszűnésekkel komoly meglepetések érhetnek minket.
Nyugdíjbiztosítás
Sokkal több befektetési alap közül választhatunk, mint az önkéntes nyugdíjpénztár esetén, a legkisebb kockázatú garantált alapoktól kezdve a legnagyobb kockázatú kínai részvényalapokig és a nyugdíjbiztosításoknál tetszőleges arányban állíthatjuk össze ezekből az alapokból a számunkra ideális befektetési portfóliót.
A legtöbb esetben érdemes egy jól összeállított, vegyes portfólióban gondolkodnunk, több alapban is tartva a pénzünket, ezzel ugyanis még tovább csökkenthetjük kockázatainkat.
A nyugdíjbiztosítások nagy előnye, hogy jórészt szabadon állíthatjuk össze ezeket a portfóliókat (pl.: 35% államkötvény, 50% nemzetközi részvény, 15% fejlődő országok részvény), ezáltal nagyon sokféle konstrukciót össze lehet rakni attól függően, hogy kinek mi a szimpatikus és mi a célja, kockázatvállalási kedve.
Mivel nagy a szabadság és választási lehetőség, ezért egy laikusnak nagyon óvatosan kell eljárnia, ezért ahogy azt már többször kiemeltük, a nyugdíjbiztosításoknál igen fontos, hogy szakemberek segítségével válasszuk ki biztosításunkat és annak befektetési összetételét, hogy biztosan azt kapjuk, amit valóban szeretnénk.
A pénzintézetek megbízhatóságát tekintve a biztosítók az egyik legjobban szabályozott pénzintézetek, amelyek jellemzően igen szilárd alapokon állnak.
Számos biztosító mögött áll egy-egy nagyobb anyavállalat, amelyek több lábon álló intézmények, így igen stabilnak mondhatók és a biztosítók igen gyakran rendelkeznek ún. viszontbiztosítással, ami azt jelenti, hogy az adott biztosítóért (jellemzően több) más biztosító is felelősséget vállal, tehát ennek köszönhetően az ügyfelek be vannak biztosítva több biztosító által.
Jellemzően azonban a biztosítók nem szűnnek meg csak úgy, hanem felvásárolja őket egy nagyobb cég, vagy egy konkurencia (ha pl.: ki akar vonulni az adott cég az országból). Ebben az esetben az összes ügyfelük is átkerül az adott új céghez, változatlan szerződési feltételek mellett, azonban még az ilyen megszűnés sem túl gyakori.
Az európai biztosítók alaposan szabályozott, jellemzően igen nagy múlttal rendelkező intézmények, gyakran 100-150 évesek vagy még idősebbek, amelyek lassan változnak, lassan mozognak és éppen emiatt annyira nincsenek is kitéve a piac éppen aktuális ingadozásainak.
Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)
A nyugdíj-előtakarékossági számlák esetén teljesen magunk dönthetjük el, hogy mibe fektetünk, sőt, itt már nem csak alapokat, hanem konkrét értékpapírokat, részvényeket is vásárolhatunk (pl.: MOL, Richter, stb.) és elsősorban állampapírok vásárlásával csökkenthetjük a kockázatot, azonban ekkor a hozam is érthető módon kevesebb lesz, mint egy jól megválasztott részvényportfólió esetén.
A saját magunk által meghozott befektetési döntések és önálló pénzmenedzsment miatt a kockázata magasabb, mint a többi nyugdíj-előtakarkéosság esetén, ha vannak értékpapír piaci ismereteink és vállaljuk az ezzel járó esetleges stresszt, akkor viszont szép hozamokkal kompenzálhatjuk a magasabb kockázatot (ugyanakkor fájó veszteségeket is okozhatunk magunknak).
Érdemes úgy gondolnunk erre, hogy míg pl.: egy ÖNYP vagy nyugdíjbiztosítás esetén megbízunk egy alapkezelő céget, hogy menedzseljék ők a nyugdíj-megtakarításunkat, addig egy NYESZ esetén azt mondjuk, hogy inkább nem fizetünk ki erre díjat, hanem majd mi mondjuk meg, hogy pontosan mikor, hol legyen a pénzünk.
Ha ez számunkra szimpatikusan hangzik és tisztában vagyunk ennek felelősségével, akkor a NYESZ lesz vélhetően a számunkra ideális nyugdíj-előtakarékosság.
Akik megtehetik azt, hogy havonta egy jelentősebb összeget tegyenek félre nyugdíjukra és kifejezetten élvezik a pénzük kezelését, néha azt csinálják, hogy indítanak egy ÖNYP-t vagy nyugdíjbiztosítást, ahova a legtöbb pénzt teszik és profik kezelik azt, és mellette indítanak egy NYESZ-t, kisebb összeggel, amelyet ők menedzselnek és még ha esetleg veszteséget is okoznak maguknak, a pénzük legnagyobb része így biztonságban van a másik, fő nyugdíj-megtakarításukban. (Arról nem is beszélve, hogy így, két nyugdíj-előtakarékosságban gyűjtve esetleg még több adó-visszatérítést tudnak igénybe venni.)
A pénzintézeti stabilitást tekintve NYESZ-eket bankoknál köthetünk és még csak nem is mindegyik bank kínál itthon NYESZ számlákat, tehát itt jóval kevesebb a választék és a piaci mozgás is, mint például a nyugdíjpénztárak esetén.
Meglehetősen ritka egy-egy bankcsőd, és akkor is biztosítva van a pénzünk, ráadásul itt sincsenek “kis szereplők”, akik bármikor megszűnhetnek, tehát a NYESZ is majdnem ugyanannyira biztonságos, mint egy nyugdíjbiztosítás.
| ÖNYP | Nyugdíjbiztosítás | NYESZ |
|---|---|---|
| alacsony-közepes, hazai gazdaságtől jelentősen függ |
változó, szabadon variálható, menedzselt alapok | magas, egyedi értékpapírok, szakértelem javasolt |
Egyéb előnyök, hozzáadott szolgáltatások
A fentieken túl az egyes nyugdíj-előtakarékosságokra vonatkozóan létezhetnek még további, nehezebben bekategorizálható előnyök, szempontok, amelyeket érdemes mérlegelni egy döntés előtt.
Ezek sokszor nem olyan szempontok, amelyek magunktól eszünkbe jutnak, azonban amikor meg tudjuk létezésüket, onnantól kezdve gyakran fontossá válnak. Ezek közül fogunk most párat kiemelni, mintegy szemléltetésképpen az esetleges további mérlegelési szempontokra vonatkozóan.
Önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP)
Ugyan ez a nyugdíj-előtakarékosság nem kifejezetten tartalmaz hozzáadott szolgáltatásokat, azonban egy sajátossága, hogy ugyan már egyáltalán nem kedvező a cafeteria-juttatásként való fizetése, ennek ellenére néhány munkáltató még a mai napig fizeti alkalmazottainak.
Ez természetesen alkalmazotti szemszögből mindenképp előnyös, hiszen így lényegében “ingyen-pénzhez” jutunk, azonban érdemes tisztában lennünk azzal, ha munkahelyet váltunk és nem kapunk rá többé pénzt, akkor a költségek egy idő fel tudják falni az addig kapott megtakarításunkat.
Ráadásul jó ha tudunk róla, hogy ha cafeteria keretében kapjuk az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításunkat, akkor elesünk a 20%-os adó-visszatérítéstől.
Nyugdíjbiztosítás
A három nyugdíj-előtakarékossági forma közül a nyugdíjbiztosítások rendelkelkeznek a legszélesebb körű kiegészítő és hozzáadott szolgáltatásokkal.
Egyrészt biztosítás révén számos védelmi szolgáltatás is kérhető hozzá (ha szeretnénk ilyent) általában igen kedvezőnek mondható áron (jellemzően baleseti, rokkantsági és életbiztosítás választható hozzá, amelyek közül legalább egy életbiztosítással érdemes minden családos embernek rendelkeznie).
Másrészt a legtöbb nyugdíjbiztosítás rendelkezik egy ún. likvid eseti számlával is, amely arra szolgál, hogy oda félre tudunk tenni kisebb-nagyobb összegeket eseti jelleggel és szabadon hozzá is férhetünk ezekhez anélkül, hogy nyugdíjcélra lekötnénk azokat.
Tehát ha például egy munkahelyi bónusz, családi öröklés, autóeladás, stb. révén hozzájutunk egy 300-500 ezer forintnál magasabb összeghez, azt befizethetjük ide és ugyanazon befektetési alapok közül választhatunk, mint nyugdíj-előtakarékosságunk esetén, anélkül, hogy nyugdíjunkig lekötnénk pénzünket.
Ugyan elméletben nincs semmi megkötés, hogy meddig kell itt tartani pénzünket, azért ne gondoljunk erre az eseti számlára úgy, mint egy bankszámlára. Egyrészt van egy akár kb. 1 hetes átfutási időszaka a pénzmozgásnak, másrészt inkább középtávú befektetés céljából érdemes használni a kezdeti költségei miatt, minimum 1-2 éves befektetésekre.
Ezeken túl pedig számos további, nehezen kategorizálható előnye van, mint például a nyugdíjkorhatár emelésétől való függetlensége, a megtakarításunk biztosításként való kategorizálása, amelynek köszönhetően az állam még véletlenül sem fog tudni hozzáférni pénzünkhöz, illetve az a tény, hogy ez az egyetlen nyugdíj-előtakarékossági típus, ahol a szerződő és a biztosított személye eltérhet, ami megoldást jelenthet azok számára is igénybe venni az adó-visszatérítést, akik nagycsaládos vagy KATA-s adózó jellegük miatt egyébként nem volnának jogosultak rá, hiszen nincs (vagy nincs elég) szja befizetésük.
Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)
Mivel a NYESZ esetében egy szimpla értékpapír számláról beszélünk, ezért nem tartalmaz kiegészítő szolgáltatásokat, vagy különösebben egyedi képességeket.
Az igazi különlegessége pedig éppen ebből az értékpapír számla jellegéből fakad, ugyanis egyik nyugdíj-előtakarékossági típusban sincs lehetőségünk konkrétan egy-egy értékpapírt vásárolni, míg a NYESZ segítségével ezt megtehetjük.
| ÖNYP | Nyugdíjbiztosítás | NYESZ |
|---|---|---|
| Nincsenek kiegészítő szolgáltatások Néhol még mindig fizeti munkáltató cafeteria keretében (viszont ekkor nincs adó-visszatérítésünk rá) | Számos kiegészítő biztosítás igényelhető hozzá, általában kedvező áron Nyugdíjkorhatár kitolása egyedül ezt nem érinti Létezik egy likvid eseti számla KATA-s adózók és nagycsaládosok sincsenek kizárva az adó-visszatérítésből | Nincsenek kiegészítő szolgáltatások Egyedi értékpapírok is vásárolhatók |
Hogyan tovább?
Mint ahogy mára már a legtöbb ember számára, így bizonyára Önnek is nyilvánvaló, hogy egy élhető nyugdíj érdekében még időben érdemes félretennünk, hiszen akkor nem is járna oldalunkon.
Az igazi kérdés tehát nem is ez, hanem hogy miben és hol érdemes megtakarítani nyugdíjunkra.
Nem egyszerű a döntés, sokféle nyugdíj-előtakarékosság közül választhatunk, és az interneten sok helyen téves, gyakran részre hajló információkhoz juthatunk, a bankok és biztosítók emberei pedig elsősorban saját termékeiket szeretnék értékesíteni, aminek köszönhetően igencsak könnyen belefuthatunk egy rossz konstrukcióba, és sokat veszíthetünk a nem megfelelő előtakarékossággal.
Mindhárom nyugdíj-előtakarékosság más és más előnyökkel, jellemzőkkel rendelkezik. A három csoport közül sem egyszerű feladat kiválasztani, hogy melyik lenne a legjobb megoldás számunkra.
Ha belegondolunk, hogy a három alapcsoporton belül is hány szolgáltató kínálja a termékeit, máris kész a zűrzavar.
Amint láthattuk, nagyon sokféle tényező befolyásolja, hogy melyik a számunkra legjobb megtakarítás és igencsak jelentős az eltérés a különböző típusok között.
Ennek a változatosságnak és a széles kínálatnak azonban egy nagy előnye is van, ugyanis a sok választási lehetőség és nagy kínálat által lehetőségünk van egy személyre szabott konstrukció kiválasztására és összeállítására, amivel a legtöbbet hozhatjuk ki nyugdíj–előtakarékosságunkból.
Érdemes tehát megfontoltan dönteni, és lehetőleg egy független nyugdíj szakértővel konzultálni a döntés meghozatala előtt, aki készséggel segít egy valódi szakmai objektivitással megtalálni számunkra optimális megoldást.
Pénzügyi szakértőink segítenek a megfelelő, személyre szabott nyugdíj-előtakarékosság kiválasztásában, ráadásul ezt a tanácsadói munkát mindvégig díjmentesen végzik Önnek.
Független alkuszként nemcsak szakmai, de jogszabályi kötelességünk is az Ön számára legjobb nyugdíj megoldás kiválasztása, így megnyugodhat abban, hogy olyan megoldást fogunk keresni, amely az Ön igényeinek valóban megfelel.
23 pénzintézet több, mint 70 megtakarítását megvizsgálva, sok-sok éves tapasztalattal segítünk kiválasztani az Önnek leginkább megfelelő megoldást, akár személyesen, akár Skype-on keresztül is, így Önnek ki sem kell mozdulnia otthonról!
Kérjen díjmentes nyugdíjtanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!
