Rettegsz, hogy nem lesz elég nyugdíjad? Itt egy megoldás, évi 150 ezret kaphatsz rá az államtól

Valószínűleg minden szakértő egyetért azzal, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer hosszú távon fenntarthatatlan. A problémákat az állam is felismerte, és adóvisszatérítéssel ösztönzi az embereket arra, hogy előre gondoljanak a nyugdíjban eltöltött idejükre. Jelenleg a piacon három olyan nyugdíjcélú megtakarítási konstrukció létezik, amelyek használatával a megtakarítás mellett adóvisszatérítést kaphatunk, ezek a

• nyugdíjbiztosítások,
• az önkéntes nyugdíjpénztárak
• és a nyugdíj-előtakarékossági számlák (NYESZ).

Amellett, hogy a fentiekkel a befizetett összeg 20%-át is megkaphatjuk állami támogatásként, az előírt tartási időszakkal adómentes megtakarítási formák is egyben. Ebben a cikkben az önkéntes nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos legfontosabb információkat gyűjtöttük össze.

Az önkéntes pillér

Az önkéntes nyugdíjpénztárak 1993-ban jöttek létre, tehát idén ünneplik 30 éves évfordulójukat. A működésük viszonylag egyszerű: a csatlakozás után tagdíjat fizetünk, melynek egy kisebb részét a pénztár a saját költségeire fordítja, nagyobb része pedig a számlánkra kerül, amelyek később kiegészülnek a hozamokkal és az állami támogatásokkal. A tagdíjat a munkáltató is átvállalhatja, ezek azonban néhány éve ugyanúgy adóznak, mint a munkabér, így egyre kevesebben választják a cafeteria ezen formáját, főleg úgy, ha ezt az összeget kvázi bérként is kézhez kaphatják (ami erősen hátráltatja a hosszú távú öngondoskodást).

Az önkéntes nyugdíjpénztárak a befizetett pénzeket három részre osztják:

• Működési tartalék: ez a pénztár működési költségeit fedezi.
• Likviditási tartalék: itt gyűjtik az átmenetileg nem felhasznált összegeket, ez biztosítja a pénztár fizetőképességét.
• Fedezeti tartalék: ebből a tagok szolgáltatásait fedezik, ez az, ami ténylegesen felkerül a számlánkra.

A tagdíjat tudjuk növelni, csökkenteni, illetve eseti befizetésekre is van lehetőség, ha csak egy-egy alkalommal fizetnénk be többet a számlánkra. Fontos, hogy az évek során az infláció csökkentheti a tagdíj értékét, így érdemes lehet indexálást kérni rá, ez a befizetett díjat évente növeli egy bizonyos, előre meghatározott százalékkal.

Miből lesz a hozam?

Amikor a pénztár a befizetett összeget befekteti, az ügyfél választhatja ki, hogy azt milyen kockázatú eszközökbe tegye. Minden pénztárnál elérhető néhány portfólió, amelyekben értékpapírok vannak, és hozamot termelnek a megtakarító számára. A kockázat szempontjából általában az alábbi típusú portfóliókkal találkozhatunk:

• Kockázatkerülő portfólió. Amennyiben ezt választjuk, a pénztár alacsony, de biztosabb hozamot kínáló értékpapírokba teszi a pénzünket. Ezt jellemzően azoknak érdemes választani, akiknek a nyugdíjas korig már csak néhány évük van hátra, és nem akarnak veszteséget realizálni a befektetésen.
• Kiegyensúlyozott portfólió. Ebben egyaránt megtalálhatóak alacsony és magas kockázatú értékpapírok is, tehát ez közepes hozamot fog eredményezni. Itt persze már az is gyakrabban fordulhat elő, hogy a befektetéseink értéke csökken, ezért ezt a portfóliót a nyugdíj előtt 10-20 évvel érdemes választani.
• Növekedési portfólió. Általában ez a magasabb kockázatú értékpapírokat jelenti, amelyekhez értelemszerűen magasabb lehetséges hozam is társul. Ha 20 évnél több időnk van hátra a nyugdíjig, ezt a portfóliót érdemes választani, hiszen ez a típus hosszú távon magasabb megtérüléssel kecsegtet.

A fentieken kívül egyéb, más névvel ellátott portfóliókból is választhatunk, ezért mindig érdemes elolvasni a leírásukat. Néhány pénztárnál bizonyos időközönként módosíthatunk a portfólión, illetve olyan szolgáltatók is vannak, ahol akár több típus között is megosztható a megtakarítás. Fontos, hogy mindig mérlegeljük a saját helyzetünket, és vegyük figyelembe azt, hogy milyen kockázatot tudunk vállalni. A költségek összehasonlításában a teljes költségmutató (TKM) van segítségünkre, ez mutatja meg, hogy a befizetett összeg hány százaléka kerül levonásra évente.

Ez lenne a legjobb nyugdíjcélú megtakarítás?

Az önkéntes nyugdíjpénztárak nagy előnye, hogy a portfóliók miatt nem igényelnek befektetési szakértelmet, hiszen az ügyfélnek csak a kockázatvállalási képességét kell meghatároznia. Ezen felül a többi megtakarítási konstrukcióhoz képest viszonylag olcsó is, az éves költséget akár 1% alá is lenyomhatjuk. Az adókedvezmények is egyértelműen az ÖNYP-k mellett szólnak:

a befizetett pénzekre a nyugdíjcélú megtakarítási formák közül a legnagyobb adóvisszatérítést kaphatjuk,

ha pedig legalább 10 éve tagok vagyunk, és elértük a nyugdíjkorhatárt, a 15%-os kamatadó megfizetése alól is mentesülhetünk. A teljes adóvisszatérítés évente a befizetett összeg 20%-a, de maximum 150 ezer forint, ezt évi 750 ezer forintos (ami havi 62500 Ft) befizetéssel tudjuk elérni.

Nem szabad megfeledkeznünk azonban a hátrányairól sem:

• 10 évig semmiképpen nem férhetünk hozzá a megtakarításunkhoz.
• Az éves adójóváírás nem emelkedik évente, így a magas infláció miatt folyamatosan csökken az értéke.
• Csak néhány portfólió közül lehet választani, amelyek nem biztos, hogy mindenkinek megfelelnek.
• Az adómentesség a nyugdíjkorhatárhoz van kötve, ha azt emelik, csak később vehetjük ki a pénzünket adóterhek nélkül.
• A tagdíj be nem fizetése nem jár erős szankciókkal, így sokakat nem ösztönöz a folyamatos megtakarításra.

A fentiek értelmében tehát azoknak éri meg az önkéntes nyugdíjpénztár használata, akiknek legalább 10-12 éve van hátra a nyugdíjig, kevés szakértelemmel rendelkeznek a befektetés világában, alacsony költségű befektetési formát keresnek, és fizetnek szja-t, tehát igénybe tudják venni az adóvisszatérítést.

Az alábbi táblázatban az látható, hogy a különféle nyugdíjcélú megtakarítási termékek feltörésekor az időtől függően milyen adóterheket kell megfizetnünk. Az önkéntes nyugdíjpénztárakat 10 év eltelte előtt nem törhetjük fel, ha pedig a két feltétel (10 év eltelte, nyugdíjkorhatár betöltése) közül valamelyik nem teljesül, adót kell fizetnünk. Az összes típusra igaz az, hogy 10 év után és a nyugdíjkorhatár elérésekor adómentesen vehetjük ki a megtakarításunkat.

A megtakarítás felvételére több lehetőségünk is van

Ha betöltöttük a nyugdíjkorhatárt, és megszüntetnénk a számlát, több lehetőségünk is van:

• Kérhetjük a teljes összeg járadékként való kifizetését. Ez azt jelenti, hogy a megtakarítást nem egy összegben, hanem bizonyos időközönként, akár havonta is kisebb részletekben fizetik ki. Ez jó megoldás lehet akkor, ha az állami nyugdíjat egészítenénk ki belőle.
• Kérhetjük a teljes összeg egyszerre történő kiutalását.
• A kettőt akár kombinálhatjuk is, tehát felvehetjük a megtakarítás egy részét, a maradékot pedig kérhetjük járadékban.

Amennyiben nem szüntetnénk meg a pénztári tagságunkat, dönthetünk úgy, hogy tovább fizetjük a tagdíjat, de úgy is, hogy elállunk a tagdíjfizetéstől. Ilyenkor a megtakarítás egy részét vagy egészét (maximum 90%-ot) is kivehetjük, de akár benn is tarthatjuk a teljes összeget.

A népszerűsége folyamatosan csökken

Az önkéntes nyugdíjpénztárak népszerűsége folyamatosan csökken: egyre kevesebb az új belépő, mivel nincs elég ösztönző a csatlakozásra, a helyzeten pedig a munkáltatói adóterhek növekedése sem segít. Míg 2011-ben még majdnem 1,3 millió ember volt pénztártag, 2022-re ez már 1,1 millió alá csökkent.

A cafeteria-szabályok módosítását követően láthatóan lecsökkent a munkáltatói tagdíjfizetés aránya a befizetéseken belül, az viszont pozitívum, hogy a tagok befizetési hajlandósága jelentősen nőtt az elmúlt évek során.

Címlapkép forrása: Getty Images